Színesfémek sorsa

2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelemről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300140.tv

A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat.

A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt – illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot – tartják.

A fémesek az új rendszerben már nem adhatják el lomjaikat – legyen az akár autóroncs vagy épp hűtő – piaci áron. Ezek ugyanis kidobás után már az államra szállnak, amely majd cserébe valamilyen ellentételezést fizet. A lépéssel az állam nemcsak a polgárokat fosztja meg tulajdonuktól és bevételeiktől, de az eddig szabad piaci körülmények között, jól működő, körülbelül 40 ezer munkavállalót foglalkoztató, mintegy 2 ezer céget is tönkreteszi

A jegyzet a világon is példa nélkülinek nevezi, hogy az állam a hulladékátvételi, -gyűjtési, -szállítási, -előkezelési, -kereskedelmi, -adásvételi, -közvetítési és kezelésre átadási piacot közszolgáltatási körbe vonja.

A szabad piacon viszont ezt már jogellenes „államosításnak” tekintik. Bár ez utóbbi termékek kapcsán a koncesszor – a Mol – állami támogatása tilos, az az anyag szerint különböző áttételes módokon mégis megvalósul. A Mol a július 1-től tervezett, 35 éves koncessziós rendszer előkészítése során visszaélt gazdasági erőfölényével – vélik. A kárvallottak azok a jelenleg hulladékgazdálkodók, amelyek a Mol alá rendelt piacon már csak alvállalkozó-szolgáltatóként működhetnek.

Az állam által biztosított közszolgáltatási díjak és a kiterjesztett gyártófelelősségi bevételek révén ráadásul csak a Mol szerezheti be és működtetheti saját eszközeit érdemi beruházás nélkül. A Mol, saját eszközpark híján, feladatai ellátásához a szabadpiaci szereplők között válogathat. Ráadásul az olajcég az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán keresztül beleláthat majd versenytársai pénzügyeibe. Alvállalkozóit pedig zártkörű, meghívásos pályázatban választhatja ki. Ez önmagában sem biztosít a szereplőknek egyenlő esélyeket.

Az állam és a Mol közötti koncessziós szerződés mellékletei – a többszöri adatigénylés ellenére – változatlanul titkosak.

Miközben a koncesszió körülbelül 700 hulladékhasznosítási engedélyest érint, a Mol ajánlati felhívását csak az előre bejelentkezett szereplőknek küldte meg. A cég a felhívást tudomásuk szerint csak a mintegy 60 tagvállalatot számláló Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének juttatta el, illetve körülbelül 120 szereplőnek tájékoztatót tartott. Szerintük ezzel a Mol a piac háromnegyedét igyekezett kizárni a folyamatból.

A kormány töretlenül kiáll a hulladékkoncessziós rendszer július 1-i bevezetése mellett – közölte lapunk kérdésére a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely. Az Orbán-kabinet 2020-ban döntötte el, hogy egy magáncég kezébe adja a hazai hulladékkezelés irányítását, épp azért, hogy egy, szerintük hatékonyabb rendszer révén megszüntesse, de legalábbis csökkentse a rendszer fenntartásának akkorra már évi százmilliárdos közpénzigényét.

A lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladékok egyrészt a háztartások által a kukákba rakott tárgyak, másrészt a lomtalanításkor kirakott, fémtartalmú lomok, csomagolások, elemek, akkumulátorok, e-hulladék, roncsjármű, harmadrészt pedig a háztartásban, ottani eszközökből, vagy az ingatlanon végzett tevékenységéből keletkezett fémhulladékok. A lakosság évente körülbelül félmillió tonna fémhulladékot értékesít. A Mol a lakossági eladásokat annak ellenére vonta a koncesszió alá, hogy arra – szerintük – szerződésük nem terjed ki.

A magyar állam a lakosságnál keletkezett fémhulladékokat, jogszabályi úton, 35 évre „államosította”, monopolizálta. A hulladékot birtokló lakosság fémhulladékának tulajdonjoga ezentúl a „kidobással” az államra száll, amely viszont azt a koncesszió értelmében a Molnak adja át. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mondjuk a feleslegessé váló hűtő, vagy épp roncsautó, a koncessziós rendszerben már nem adható el piaci áron: azért már csak az államtól kaphatunk – a Molon, pontosabban annak alvállalkozóján keresztül – ellentételezést. A koncessziós rendszerben a települési fémhulladékok teljes láncát, az elszállítástól a kereskedésen át a hasznosításig, kizárólag a Mol veszi át. A fémhulladék esetleges továbbértékesítési árát és egyéb feltételeit viszont a cég már szabadon határozhatja meg.

A fémesek az új rendszerben már nem adhatják el lomjaikat – legyen az akár autóroncs vagy épp hűtő – piaci áron. Ezek ugyanis kidobás után már az államra szállnak, amely majd cserébe valamilyen ellentételezést fizet. A lépéssel az állam nemcsak a polgárokat fosztja meg tulajdonuktól és bevételeiktől, de az eddig szabad piaci körülmények között, jól működő, körülbelül 40 ezer munkavállalót foglalkoztató, mintegy 2 ezer céget is tönkreteszi.

A Mol a július 1-től tervezett, 35 éves koncessziós rendszer előkészítése során visszaélt gazdasági erőfölényével – vélik. A kárvallottak azok a jelenleg hulladékgazdálkodók, amelyek a Mol alá rendelt piacon már csak alvállalkozó-szolgáltatóként működhetnek.

A MOL és a hulladékgazdálkodás

Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék kérdése. Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az a hulladékmennyiség, amelyet a háztartások, az intézmények és az ipar együttesen termelnek. Csak az Európai Unióban évente több milliárd tonna hulladék keletkezik, melynek túlnyomó része ipari eredetű, és alig tíz százaléka írható a háztartások számlájára.

Mind az ipari, mind pedig a háztartási hulladék jelentős része azonban sajnos még mindig feldolgozatlan marad, ami jelentős terhelést jelent a természetnek, és ezzel mindannyiunk jövőjét veszélyezteti.

Ezért az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, és kerüljön be a körforgásos gazdaságba.

ITT található információ az Európai Unió hulladékgazdálkodási céljairól.

Ahogy a kinyomtatott papírra vagy a felhasznált PET palackokra, úgy a hulladékok széles tömegére igaz, hogy fenntartható, azaz újrahasznosítható formában tudunk tőlük megszabadulni. Ezzel pedig egyszerre előzzük meg azt, hogy a hulladék környezeti teherként kerüljön a természetbe, ugyanakkor új erőforrásokhoz juttatjuk a gazdaságot.

A MOL célja, hogy az Európai Unió irányelveit követő hazai szabályozásnak megfelelően alakítsa a hulladékgazdálkodási tevékenységét. A MOL támogatja az Európai Uniónak azt a törekvését, amely 2030-ig megduplázza az újra feldolgozott hulladék mennyiségét.

A MOL meggyőződése, hogy a megfelelően működtetett körforgásos gazdaság nemcsak kötelesség, hanem gazdasági lehetőség is Magyarország számára. Ezért a MOL stratégiai célja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységeit egységesítse, és hatékonyan hozzájáruljon Magyarország és a régió körforgásos gazdaságának erősítéséhez. A MOL által működtetett rendszer akár országos mennyiségű hulladék kezelésére is képes.

A MOL emellett folyamatosan együttműködik egyetemekkel, felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködések egyik célterülete szintén a hulladékgazdálkodás, valamint az alternatív üzemanyagok, és a hulladék, mint vegyipari alapanyag témák kutatása.

A MOL sokoldalú vállalat, amely amellett, hogy mintegy 440 töltőállomást működtet Magyarországon, műanyagokat is gyárt, kőolajat is finomít, illetve olajat is bányászik, és magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt. Egy ilyen komplex vállalat esetében elkerülhetetlen a nagy mennyiségű hulladék keletkezése, hiszen ez a műanyaggyártás, az olajfinomítás és az üzemanyagkereskedelem velejárója.

Legyen szó a saját, a partnerektől származó, a lakossági, illetve a veszélyes vagy nem veszélyes hulladékról, a vállalat élen jár a kezelésükben. A MOL évente 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, és belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.

35 évre kapta meg a hulladékgazdálkodást a Mol, most a cégeknek kell dönteniük, akarnak-e vele dolgozni.

A mai fémes cégek – hála a 2013-as fémtörvénynek és a hozzá kapcsolódó rendeleteknek – nagyjából úgy gyűjtik be a lomisoktól a másoknak már nem kellő anyagokat, hogy tényleg visszaszorult az illegális fémgyűjtés, de ha a fémkereskedők csak szolgáltatók lesznek a jövőben és nem a fémhulladék tulajdonosai, akkor a szakma legjobbjai eshetnek ki a szakértelmükkel. Vagyis – vélik a szakemberek:

megnőhet az illegális lerakás kockázata, vagy az értékes másodnyersanyagok alapanyaga nem marad Magyarországon, hanem legális, féllegális és illegális csatornákon külföldre jut majd.

A kezelési jogokat 35 éves állami koncessziós szerződés keretében elnyerő Mol (a szerződésről később részletesebben írunk) nem csak a szelektív kukákba kerülő lakossági hulladékot kezelné – vagyis közel 4,5 millió háztartás betétdíjas szemetét –, az ipari hulladékokra és a bontott járművekre is igényt tart.

Egy ezer tonna kapacitású hulladékégetőt építene a Mol az energetikailag hasznosítható hulladék feldolgozására, és lát fantáziát a roncsautók piacán is – egyebek mellett erről nyilatkozott a Világgazdaságnak Pethő Zsolt, a csoport hulladékkoncesszióban foglalt feladataiért felelős leányvállalat, a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. A társaság már több mint 200 céggel szerződött annak érdekében, hogy július 1-jétől 35 éven át elláthassa a koncessziós megállapodásban foglalt feladatait.

Számítunk a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőire, szakértelmére. A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a nyilvánosan meghirdetett tender után kiválasztotta azt a hat regionális koordinátort, amely 2023. július 1-jétől begyűjti a lakossági hulladékot, továbbá együttműködik a közszolgáltatói körrel. A régiókoordinátorok közreműködőivel a Mohu szerződik a közszolgáltató alvállalkozói feladatok ellátására, velük a szerződéses tárgyalás folyamatban van.

Mohu Zrt.: https://mohu.hu/kapcsolat

Az, hogy az uniós és hazai szabályoknak, valamint a koncessziós társaság útmutatásának megfelelően, fenntarthatóan, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a szemetet, amely ezt követően újra feldolgozható. A régiókoordinátorok és közreműködőik a hulladékot csak gyűjtik és szállítják, ezt követően átadják a kezelőknek, de a kezelést nem ők végzik majd. A régiókoordinátor a régiós ügyfélszolgálatokat, a begyűjtési és szállítási folyamatokat koordinálja, a teljesítmény kontrollját, ellenőrzését a koncessziós társasággal végzik. Közösen keressük a szétaprózódott műszaki tartalomnak az egységesítési lehetőségét a területi, földrajzi és eltérő infrastruktúra-hálózat figyelembevétele és azok fejlesztési javaslata mellett.

A kiválasztott hat régiókoordinátor:

  • Észak-dunántúli régió – GYHG konzorcium: GYHG Nonprofit Kft., Depónia Nonprofit Kft., NHSZ Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
  • Dél-dunántúli régió: KHG Konzorcium: KHG Nonprofit Kft., Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.
  • Budapesti régió: BKM Nonprofit Zrt.
  • Közép-kelet-magyarországi régió: DTKH Nonprofit Kft.
  • Észak-kelet-magyarországi régió: NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft.
  • Tisza térségi régió: Tappe Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Kft

Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.

Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét kezelni. Az állam részéről a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda szerződött a Hernádi Zsolt vezette Mollal.

Az üzletág koncesszióba adását követően azonban az ipari szegmensben csak a Mol (MOHU) veheti meg és értékesítheti majd az értékkel bíró hulladékot. Szakmai körökben általános vélekedés, hogy miután a Mol egyeduralkodó lesz a piacon, el fog tűnni a verseny. Eddig ugyanis licitáltak, vagyis piaci versenyhelyzetben vásárolták meg a hulladékos cégek az iparban keletkező hulladékot, és amelyik jobb ajánlatot adott, az a cég vihette kezelésre, hasznosításra, ezáltal értékesítésre az általa megvásárolt hulladékot.

Összefoglalva: még várjuk rendeletet az árakról. Leadtuk a regisztrációnkat előzetesen a MOHU rendszerében, továbbhaladáshoz szükséges céges iratokat csatolni.