Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése 2023

Az építési ágazat 2023. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához.

Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet
töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. Az Európai
Unióban a GDP 10,6%-át állítja elő. A 27 tagállamban az építési piaci termelési érték a évi 1.402 milliárd Euróról 1.602 milliárd Euróra növekedett. 2021. évben, ez 14,26%-os növekedés folyó áron. 2021. évben az ágazat az Európai Unióban 13.000 ezer főt foglalkoztatott, melyek 95%-ban mikro-, kis- és középvállalkozásokban találhatók. Miközben
az uniós építőipari termelés értéke 14,26%-kal növekedett, a foglalkoztatottak száma 2,36%-
kal nőtt. Az építőipar több százezer termék és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások fontos
felhasználója is. Multiplikátor hatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben
befolyásolja a teljes gazdaság alakulását. Az építés a gazdaság pulzusa, növekedése a
nemzetgazdaság bővülését jelzi, csökkenő teljesítménye pedig recessziós időszakot vetíthet
előre.

Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2021-2027. közötti fejlesztési
stratégiájában, a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.
Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi
megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. Fontos, hogy Magyarországon az
eddigi uniós pénzügyi ciklus beruházásai megerősítsék a gazdaságot, a vállalkozásokat,
hogy a későbbiekben a gazdaság adóbefizetései és beruházási-fejlesztési partnersége
biztos hátteret adjon az állami költségvetésnek. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus
magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart
nehéz piaci helyzetbe hozta.
A magyarországi építőipar 2016. évtől folyamatosan, látványos növekedési pályán volt 2022.
év végéig. A járvány előtti 2019. évben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési
szintet, majd évről-évre 10-15% között bővült összehasonlítható árakon számolva.

A 2021-2022. évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar
építési piacra is. A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési
piacon 15-160% közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt Az anyaghiányt a
kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt
kivédhető. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél.

Év végéig 10-15%-os, 2022. évben 25%-os áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor
a cement ára pedig megduplázódott.
Az építőanyagár-változások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022-ben is
fennmaradt.
Jelenleg az ágazat 380 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előtti
foglalkoztatottak számánál. 146 ezer vállalkozás van az ágazatban, melyek nagy többsége
mikro- és kisvállalkozás.

A vállalkozások nagy többségének a kapacitás-lekötöttsége 2023. év elején elmarad a
megszokott szinttől. A szerződésállomány volumene 2022. év végétől folyamatosan
csökken, legnagyobb mértékben az egyéb létesítményeknél.
Az elmúlt két évben évről-évre átlagosan 15-17% közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek
eredményeként 2022. év végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400.000 Ft-ot, a
mérnöki körben 650.000 – 1.000.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának
függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még
mindig csak a versenyszféra 74%-a körül van 406 552 Ft/hó értékkel.
A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget
okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.

A lánctartozás mértéke 2022. év közepétől növekedésnek indult. A benyújtott vállalkozói
számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 3-4%-a pedig lánctartozásba kerül. 2022.
év végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 Mrd Ft-ot.
Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019 években javult, átlagosan 15%
közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021. évben a járványhelyzet és a nem várt
mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos
jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott.
Átlagos szintjét az ÉVOSZ 8-10%-ra becsüli. 2023. évben a jövedelmezőség várhatóan
tovább csökken.
A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a
likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a

képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony
szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott
bekapcsolódni.
Az uniós forrásból is finanszírozott létesítményeknél a kivitelezők pénzhez jutása javult,
az előlegek rendszere működik. A 30 napon túli (kivételes esetekben 60 napon túli) fizetés,
azaz késedelmes fizetés esetén fizetendő jegybanki alapkamat, plusz 8% késedelmi kamat
összegét a jogosultak különböző okokból (általában a megrendelő erőfölénye miatt) a
közbeszerzési piacon továbbra sem érvényesítik.
A recesszió elfedte, az élénkülés pedig felerősítette az ágazat régóta meglévő
szakmunkaerő problémáit. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának
minősíthető az egész ország területén. Az építőipar legnagyobb nehézsége a
szakemberhiány (mind a mérnöki, mind a szakmunka terén) és a modern gépi eszközök,
technológiák hiánya.

Az építési termékek előgyártása és ennek eredményeként a helyszíni szerelések volumene

2022 évben tovább bővült.
Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások
előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb
ellenőrzése sem.
Kedvező hatása van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének és az új Ptk. által
szabályozott biztosítéki feltételek működésének. A TSZSZ működésének korlátot szab a
rendelkezésre álló pénzügyi forrás. Az építési piaci folyamatok rendeződését gyengíti,
hogy a kereskedelmi bankok 2022. év elejétől növekvő kamatszinten finanszírozták az
építési-beruházási és felújítási ügyleteket. 2022. év végétől a kétszámjegyű hitelkamatok
nehéz finanszírozási helyzetet eredményeztek.

A rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2023-ban a termelés
csökkenésére készül. Minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható.
Az idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban
az infrastrukturális beruházásokat érinti. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több
lesz az elérhető szabad kapacitás. 2023. év közepére a kereslet-kínálat közel egyensúlyi
helyzetbe kerül. 2023. év közepéig további áremelkedések várhatóak.
Jelenleg nagyságrendileg 30 ezer lakás, új építésű ingatlan van kivitelezés alatt. Ebből 2023.
évben megközelítőleg 18 ezer készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva. Ezzel
párhuzamosan körülbelül 180 ezer lakás kerülhet felújításra az idei év egészében. Ez erőteljes
csökkenés 2022. évhez mérten.

Jelenleg alacsonyabb az építőipar rendelésállománya, mint egy évvel ezelőtt. A
rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul
meg.
A foglalkoztatotti létszám várhatóan 2023-ban csökkenni fog.
A várható teljesítmény mögött 2023-ban is komoly nehézségek húzódnak meg. A
járványhelyzet utóhatásai és az orosz-ukrán háború továbbra is lassítja és drágítja a
kivitelezéseket. Emellett a képzett munkaerő hiánya, az alapanyagok áremelkedése
szintén mérsékli az ágazat teljesítményét.

2023 évre nem a kapacitáshiány, hanem a finanszírozási nehézségek lesznek a jellemzők.
Az építőanyagoknál nagy szóródás mellett 2023 egészében 10-15 százalék körüli áremelkedés
bontakozhat ki 2022 végéhez képest.

Szükséges közösségi célú források építési-beruházási célú felhasználásánál az
egyenletes költekezés. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések
alaposabb előkészítése és az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további
meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan
érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének.
Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges.

Fontos, hogy az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós
gazdaságfejlesztési programokból minél több, Magyarországot érintő, hazánkon
átnyúló konkrét projekt előkészítése és kivitelezése folytatódjon. További
energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési
rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást és termelési rendszerek
kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat
szorgalmazzuk

Szükséges, hogy a 2021-2027. közötti időszakra minél előbb kidolgozásra
kerüljenek és ismertté váljanak azok a közép- és hosszú távú új
kormányprogramok, melyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot ismét
növekedési pályán tartják, illetve azt tervezhetővé, kiegyensúlyozottá teszik.

Az ÉVOSZ ezek közé javasolja:

Paks II. érdem elindítását, kivitelezését,

az országos lakóingatlan-felújítási programot, s ennek keretében 800 ezer
lakást érintő Panelprogramot,

az önkormányzati és/vagy magánerős bérlakásépítési programot,

az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programot,

az M0 körgyűrű bezárását, M1-M7 háromsávosítását,

a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő programot,

a 160 km/h sebességű vasútvonalak programját,

föld alatt futó elektromos vezetékrendszerek tájvédelmi és településképi
programját,

szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,

intermodális logisztikai központok továbbfejlesztése

víztárolók programja az árvizek visszafogására, öntözésre

mezőgazdasági öntöző hálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése

környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítése